Gyerekkoromból csodás emlék, amikor Édesanyánkkal együtt a meggyúrt tésztát egy kézihajtányos tésztanyújtó segítségével remek formára alkottuk. Akkor még nem volt KitchenAidt robotgépünk és nem volt pasta roller sem a háznál (ez utóbbi mondjuk még várat magára :D) de az élmény csodás volt. Nyújtani a tésztát, majd utána vagy cérna- vagy szélesmetéltre vágni, hagyni megszáradni vagy azonnal kifőzni.

Ezt újra fel akartam eleveníteni!

KitchenAid Pasta press és KitchenAid pasta roller & cutter nélkül, kézihajtányos nyújtóval is tökéletes élmény lett, de amint sikerül egy ilyen kiegészítőhöz jutnom, azt gondolom az élmény nagyobb és az izomláz kisebb lesz.

Hogy fogtunk neki?

Természetesen KitchenAid robotgéppel! 

A keverőtálba bekerült 30dkg durumliszt - hogy miért pont az, később megírom - és kb 80g víz. Kampókéz segítségével és némi liszt kávéskanalankénti adagolásával a robotgép egy fantasztikus, rugalmas állagú tésztagombóccal ajándékozott meg. Ez nagyjából 5 perc volt kanalazgatásokkal együtt.

A gyúrás után 30 perc pihenő következett a tésztának. Ehhez kitűnő segítség a műanyag fedél, ami már többször is segített egyszerűen és nagyszerűen, no meg persze légmentesen lefedni a keverőtálat, amíg tartalma pihen kicsit.

30 perc eltelte után - mivel nem nagy mennyiségről van szó - a tésztát 3 részre osztottam és kezdtük a nyújtást a kis kézihajtányos nyújtóval. Egy-egy gombócot 5-6 alkalommal nyújtottunk át, mindig csökkentve a tésztavastagságot és félbehajtva a tésztát. Az eredmény pedig egy szép, homogén, sima tésztalap lett. Ami ragadt, ha véletlenül valahol összetapadt önmagával. Tanulságként megtanultam, hogy lisztezni kell a felületét és alatta a pultot azonnal. Ez igaz, ha a KitchenAid pasta rollert használtuk volna akkor is.

Először a cérnametélt tésztára fájt a fogunk, így azt kezdtük el az elkészült 6 tésztalap egyikéből. A tészta friss volt Törpi gyorsan tekert, így egy csíkos gombócot kaptunk :) Miután hagytuk szikkadni picit és egy kevés liszttel újra meghintettem, a gyönyörű, bár nem angyalhaj tészta előkerült a tésztavágóból! Ezt nem is hagytuk abba, míg a 3 lap tészta el nem fogyott.

Ugyanezt tettük a tészta másik felével, de ott a szélesmetélt formát választottuk. Szikkaszt, lisztez, teker és kész.

Szuper lett!

Imádom a friss tésztát nézni, ahogy belemarkolva és felemelve visszahullik az asztalra! :)

Jött a főzés, mert ez csak demo adag volt egy hétköznapi vacsorához.

A forró vízbe tettem bőven sót - Parajdi só van itthon, ami állítólag jóval sósabb a boltban kapható sónál - és forrás után kifőztem a friss tésztát. Egyszerre csak annyi került a lábosba, amennyi kényelmesen belefért. Miután feljött a felszínre a tészta., leszűrtem és ment a következő adag.

Az eredményről mindent elárul az, hogy nagyjából 10 perc alatt a család mindkét fajta tésztát elpusztította. 

Mákos tészta a nagy kedvenc és mindannyian egyet értettünk abban, hogy a mákos tészta cérnametélt típusú tésztával volt a legjobb :)

Ti szeretitek a mákos tésztát? Hogyan készítitek?