Akárcsak a KitchenAid robotgép, úgy a mákdaráló tartozék kézhez vétele sem volt annyira egyszerű menet attól a ponttól, hogy a csomag a Magyar Posta feladatkörébe került...

Teltek-múltak a napok, a Posta oldalán csak annyi látszik, hogy a csomagomat feladták de arról semmi információ, hogy hozzánk mikor kézbesítik. 3 napnyi változatlan állapot - és a karácsony előtti mindenki számára mozgalmas időszakban - felhívtam a Posta ügyfélszolgálatát, hogy mit tudnak a csomagomról. Izgi volt, mert a telefon túlsó végén dolgozó hölgy is pont annyit tudott, mint én: azaz hogy feladták és megérkezett Magyarországra. Remek...

Mivel közeledett a Karácsony, nagyon vártam ezt a kiegészítőt, hiszen a sütnivalóim jelentős részébe mák került volna, amit a Jupiter Mákdaráló segítségével terveztem ledarálni. (Összeszámoltam, bő 60 dkg mákra volt szükségem, amit kézzel időbe és Férjem nagyon sok körbeudvarlásával lehetett volna ledarálni.)

Egyszer csak a postás csengetett én pedig boldogan robogtam ki hozzá. Csomagot hozott. Nekem. Csak épp nem azt, amit annyira vártam, bár kétségtelen, hogy ennek is nagyon örültem. (Valójában a kutya, de ez más blog témája). Rövid társalkodásba keveredtem a kézbesítővel és megkérdeztem, hogy a hőn áhított csomagomról mit tud, mert már nagyon várom. Udvariasan közölte, hogy ő ugyan semmit, de lehet hogy más fogja kihozni, mert már futárnál van. Itt egy pillanatra elgondolkodtam és ezt meg is osztottam a kézbesítővel: Létezik, hogy két csomagot egy címre egy napon két külön kézbesítő segítségével juttat el a Magyar Posta? Nice... Annyit ígért, hogy utána kérdez, de ne aggódjak valaki, valamikor ki fogja hozni, ha már náluk van. Áá, nem aggódtam. Végülis csak a Karácsony közeledett és naponta hallottam rémhíreket a kézbesítésekről..

Két (2) óra múlva ugyanaz a kézbesítő csengetett, immáron azzal a csomaggal, amit annyira vártam: megérkezett a mákdaráló! :)

foto: google.com