Miután megtanultam magabiztosan, már-már becsukott szemmel elkészíteni a blundel tésztát, ideje volt azon is elgondolkodnom, hogy mire használjam ezt a finom, hajtogatott élesztős csodát. Az első választás a túrós batyu lett, ami mi tagadás azóta a család nagy kedvence lett.

Emlékszem, amikor a Férjem a túró süteménybe való integrálásáról megemlítette, hogy Ő szereti,a túrót  de sütve ugyan nem. Csattanó a cikk végén :)

Tehát visszatérve a túrós batyu vagy más néven túrós táska készítéséhez egy fél adag blundel tésztából álltam neki a feladatnak. Az egészből is lehet, ha nagy a család vagy az utcát is vendégül akarjuk látni.

Első lépésként a tésztát 5-6 mm vastagra kinyújtottam két szempont figyelembe vételével (minimum)

1. A leendő 10x10-es batyu-alapok maradéktalanul ráférjenek és (ez már indukálta is a következő pontot)
2. Ne egy ovális tésztát, hanem a téglalaphoz legközelebb álló formát nyújtsak

A téglalappá nyújtás szerintem művészet, csodálom, akik a tésztagombócból is tökéletes téglalapot tudnak nyújtani, ehhez nekem még van mit gyakorolnom. Jelen esetben egy már-már téglalap alakú tészta nyújtásáról beszélünk, így "csak" arra kell figyelni, hogy a formáját megtartsa. Ehhez a nyújtást először mindig a tészta közepéről a sarkok(!) irányába haladva végzem, majd utána "igazítom" a téglalap éleit.
És láss csodát, működik! :) Valóban marad a téglalap forma.

A következő lépés a 10x10 cm-es négyzetek. Ehhez vettem egy vonalzót és kimértem, majd felvágtam a tésztát a megfelelő méretre. Nagy segítség egy hosszú vonalzó és egy kés, vagy pizzavágó, esetleg egy habkártya. Én ez utóbbival szoktam, mert van annyi éle, hogy a tésztát szépen elvágja a vonalzó mellett.

A töltelékhez szükséges hozzávalókat miután kimértem azzal kezdem, hogy a túrót szitán áttöröm. Ezt bevallom egyszer tettem meg, azóta villával töröm össze a túrót, igaz így tovább tart. (Szitán se volt két perc, valószínűleg a szita lehetett túl sűrű, de én már nagyon vártam a végét.) Az áttört túróhoz hozzákevertem a többi hozzávalót és alaposan összedolgoztam őket, majd elő a mérleg és 25-30 g-os kis gombócokat halmoztam egymás mellé a tányéron.

A kinyújtott és már méretre vágott tésztalapok közepébe behelyeztem egy-egy túrótölteléket és a sarkait megkentem egész tojással, majd batyukat hajtogattam:

Egyik sarkát áthúztam a gombóc felett és lenyomtam, jött az ellentétes sarok, amit újra áthúztam a gombóc felett. És ezt elvégeztem a másik két sarokkal is, így összeállt a batyu forma.

A kész batyukat megkentem egészt tojással, majd 30-40C-on 10-15 percet pihentettem. A hőmérsékletet legegyszerűbb a sütőben elérni. Felmelegítem a sütőt picit, majd kikapcsolom és beteszem a batyukat pihenni. Ilyenkor - illetve a sütésig - nem célszerű az ablakot/sütőajtót/bármit a túrós batyukra nyitni, mert az nem nagyon szeretik. Nem fognak szépen kelni és nem lesz olyan szép, jó és finom az eredmény, mint ami nyitogatás nélkül lett volna.

A pihentetés után újra bekenem egész tojással (immáron másodjára) majd betolom a 190C-os gőzös sütőbe. Gőzös sütőt úgy érek el, hogy amikor elkezdem sütéshez melegíteni a sütőt az aljába bekészítek egy kis edénykébe vizet, lehetőleg annyit, ami a sütés végéig elég, így folyamatosan gőzt biztosít.

Figyelni kell, mert sütője válogatja, nekem kb 25-30 perc elteltével már készek is a finom, lágy, fantasztikus illatú túrós batyuk. Velük már semmi teendő,csak a tetejüket - aki szereti persze - finoman megszórni porcukorral.

Még harmadik nap is puhák és finomak!

És ígértem a csattanót: Amióta ezt a túrós batyut először megsütöttem, azóta szabályos versengés veszi kezdetét minden egyes alkalommal, amint kikerült a sütőből. ...Így egy sült süteményt, amibe túró kerül úgy érzem lehúztam a "nem szeretem túrós sütik" listájáról :D

Ha megsütötted Te is fotózd le és töltsd fel a KitchenAid Kalandok Facebook oldalára, hadd lássuk mind.

Jó étvágyat hozzá!

A pontos recept, amit használtam így szólt:

Kiadósság: kb 12 db
Elkészítési idő: ~1,5 óra